The article presents a comparative study of the development of Estonian and Hungarian dialect areas. It discusses the influence of language-external factors on the emergence of dialect boundaries. Particular attention is paid to the transitional areas between the core dialect areas. The study analyzes the importance of cultural, administrative, and natural boundaries in the divergence of dialects. It shows that despite differences between the settlement and linguistic histories of Estonia and Hungary, one can observe several similarities in the language-external impact. The authors focus on different types of transitional areas, including the central transitional areas between the main dialect regions, which could have magnified linguistic innovations, and the peripheral border areas, which have contributed to the survival of archaic features
Balás G. 1988, A székelyek. - Magyarrá lett keleti népek, Budapest, 16-55.
Benkő L. 1957, Magyar nyelvjárástörténet, Budapest.
Benkő L. 1997, A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik. - Honfoglalás és nyelvészet, Budapest, 163-185.
Eesti rahvakultuur, Tallinn 1998.
Fodor I. 2009, Őstörténet és honfoglalás, Budapest (Magyarország története 1).
Font M. 2009, Államalapítás 970-1038, Budapest (Magyarország története 2).
Gerstner K. 1979, A magyar-német nyelvi kölcsönhatás néhány grammatikai esete. - MNy 75, 199-205.
Grünthal, R. 1998, Suomalais-virolaisia meriyhteyksiä ja seprakaupan kielellisiä sivutuotteita. - Oekeeta asijoo. Commentationes Fenno-Ugricae in honorem Seppo Suhonen sexagenarii 16. V. 1998, Helsinki (MSFOu 228), 106-120.
Győrffy Gy. 1997, A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. - Honfoglalás és nyelvészet, Budapest, 221-234.
Hennoste, T., Keevallik, L., Pajusalu, K. 1999, Introduction. - Estonian Sociolinguistics (International Journal of the Sociology of Language 139), 1-16.
http://dx.doi.org/10.1515/ijsl.1999.139.1
Juhász D. 2001, A magyar nyelvjárások területi egységei - Magyar dialektológia, Budapest, 262-316.
Juhász D. 2012, Interregionális nyelvjárástörténet. Problémavázlat. - A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII, Szeged (in print).
Keevallik, L., Pajusalu, K. 1995, Linguistic Diversity and Standardization in Estonian. The History of the Active Past Participle. - Dialectologia et Geolinguistica 3, 13-41.
Kettunen, L. 1940, Suomen murteet III A. Murrekartasto, Helsinki.
Kiss L. 1997, Korai magyar helységnévtípusok. - Honfoglalás és nyelvészet, Budapest, 177-185.
Krikmann, A., Pajusalu, K. Kus on keskmurde keskpunkt. - Inter dialectos nominaque. Pühendusteos Mari Mustale 11. novembril 2000, Tallinn (Eesti Keele Instituudi toimetised 7), 131-171.
Language Use, Attitudes, Strategies. Linguistic Identity and Ethnicity in the Moldavian Csángó Villages, Cluj-Napoca 2012.
Ligeti L. 1986, A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Budapest.
Must, M., Univere, A. 2002, Põhjaeesti keskmurre. Häälikulisi ja morfoloogilisi peajooni, Tallinn (Eesti Keele Instituudi toimetised 10).
Mäesalu, A., Lukas, T., Laur, M., Tannberg, T. 1997, Eesti ajalugu I, Tallinn.
Németek Budapesten. Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, Budapest 1998.
Pajusalu, K. 1997, Keskse perifeeria mõjust eesti keele tekkeloos. - Pühendusteos Huno Rätsepale 28. 12. 97, Tartu (Tartu Ülikooli eesti keele õppetooli toimetised 7), 167-183.
Pajusalu, K. 1999a, Eesti murded ja murderühmad. - ESA 43, 64-98.
Pajusalu, K. 1999b, Lõunaeesti murdekeskused ja -perifeeriad. - Õdagumeresoomõ veeremaaq. Läänemeresoome perifeeriad, Võro (Võro Instituudi toimõtiseq 6), 65-79.
Pajusalu, K. 2003, Estonian Dialects. - Estonian Language, Tallinn (Linguistica Uralica. Supplementary Series, Volume 1), 231-272.
Pajusalu, K. 2009, The Reforming of the Southern Finnic Language Area. - The Quasquicentennial of the Finno-Ugrian Society, Helsinki (MSFOu 258), 95-107.
Pajusalu, K., Hennoste, T., Niit, E. Päll, P., Viikberg, J. 2009, Eesti murded ja kohanimed, Tallinn.
Rätsep, H. 1989, Eesti keele tekkimise lugu. - Akadeemia 7, 1503-1524.
Saareste, A. 1932, Eesti keeleala murdelisest liigendusest. - EK, 17-40.
Saareste, A. 1955, Väike eesti murdeatlas. Petit atlas des parlers estoniens, Uppsala.
Schmidt, Chr. 1991, Über die Grenze zwischen Estland und Livland und ihre Bedeutung für die Agrar- und Religionsgeschichte. - Zeitschrift für Ostforschung 40, 500-521.
Szabó J. 1990, Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek, Békéscsaba-Kecskemét-Szeged.
Szentgyörgyi R. 2007, A magyar-szlovák kétnyelvűség változatai egy XVII. századi boszorkányperben. - Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói, Debrecen-Budapest (Nyelv, nemzet, identitás III), 329-343.
Sutrop, U., Pajusalu, K. 2009, Medieval Livonian County Metsepole and the Historical and Linguistic Border between Livonians and Estonians. - LU XLV, 253-268.
http://dx.doi.org/10.3176/lu.2009.4.02
Talve, I. 2004, Eesti kultuurilugu keskaja algusest Eesti iseseisvuseni, Tartu.
Tánczos V. 1997, Hányan vannak a moldvai csángók? - Magyar Kisebbség Új folyam III, 370-390. http://www.csango.ro/uploads/pdf/moldva.pdf.
Tóth H. I. 1997, Szláv nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre. - Honfoglalás és nyelvészet, Budapest, 61-69.
Török S. 1982, A magyar törzsi helynevek a Kárpát-medencében. - Századok, 995-1057.
Vargha F. S. 2012, Az Erdélyi magyar szótörténeti tár nyelvföldrajzi felhasználhatósága. - Tér, idő és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben, Budapest-Kolozsvár (in print).
Viitso, T.-R. 2003, Rise and Development of the Estonian Language. - Estonian Language, Tallinn (Linguistica Uralica. Supplementary Series, Volume 1), 130-230.
Viitso, T.-R. 2008, Liivi keel ja läänemeresoome keelemaastikud, Tallinn.
Woolhiser, C. 2005, Political Borders and Dialect Divergence/Converenge in Europe. - Dialect Change. Convergence and Divergence in European Languages, Cambridge, 236-262.
